A Magyar Karate Szövetség Knock Down versenyszabály könyve a Magyar Köztársaság területén rendezendő Knock Down karate versenyek szervezési, személyi és tárgyi feltételeit tartalmazza. Meghatározza a versenyek és mérkozések lebonyolításának módját, rendjét, szabályait, leírja a versenyen résztvevők jogait és kötelességeit. Ezt a szabálykönyvet a MKSZ Knock Down verseny bizottsága elfogadta és 2000. március 9-én lép életbe. Érvényes a visszavonásig. MKSZ Bíróbizottsága Somogyi Zsolt Elnök 1. A versenyek neme Knock Down karate versenyek rendezhetők férfiak és nők számára. 2. A versenyek fajtái Házi versenyeken kizárólag ugyanannak a sportkörnek, vagy sportegyesületnek tagjai vehetnek részt. Az ilyen versenyek csak sportkörök, vagy sportegyesületek versenynaptárában szerepelnek. Barátságos versenyeknek nevezzük azokat, amelyek a hivatalos versenynaptárban nem szerepelnek, amelyeken a sportkörök, vagy sportegyesületek alkalomszerűen, kölcsönös megegyezés alapján szerepelnek. Meghívásos versenyek, amelyek országos, vagy valamely terület, stílusszervezet, szakmai stb. bajnoki címéért folynak. Magyar Bajnokságot egy adott kategóriában évente csak egy alkalommal lehet rendezni, s annak adott kategória győztese viselheti a Magyar Bajnok megtisztelő megszólítást. Megj.: Magyar Bajnokságot egyedül a MKSZ jogosult kiírni, stílus tagszervezetek nem. Nemzetközi versenyek, amelyeken két, vagy annál több nemzeti válogatott versenyzői vesznek részt. 3. A versenyek jellege A versenyek jellegük szerint lehetnek: - egyéni - csapat Egyéni versenyeken a versenyzőket egyénileg nevezik, a verseny kiírás szerint meghatározott, vagy tetszés szerinti létszámban. A versenyzők egyéni teljesítményeit külön - értékelik és díjazzák. Csapatversenyre egy csapatot nevezhetnek a sportegyesületek (klubok) az alább meghatározott feltételek szerint. A versenyen a csapatok teljesítményeit értékelik és díjazzák. Csapatversenyeken a következő létszámú csapatok vehetnek részt: /Férfi és női csapat együtt versenyez súlycsoport nélkül / Felnőtt férfi: 4 fő+1 fő tartalék Felnőtt nők: 1 fő+1 fő tartalék Sérülés miatt lecserélt versenyző tovább nem mérkőzhet. A csapatok eredményét /helyezését/ az egyes csapattagok eredményének együttes pontszáma határozza meg. Egyéni győzelem egy pontot, a döntetlen és a vereség 0 pontot jelent a csapat számára. A csapatmérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több győzelmet szerzett. Döntetlen állása esetén először az ipponok száma mérvadó, másodszor a wazaarik száma dönt. Abban az esetben, ha így sem dönthető el a mérkőzés, akkor a csapatok sorsolás által meghatározott újabb mérkőzéssel döntik el a versenyt. Ezt a mérkőzést az egyéni versenyszabályok szerint kell folytatni. A csapatverseny úgy történik, hogy a csapat a vezető által a zsűrihez leadott lista sorrendjében mérkőznek a versenyzők. A férfi és női csapatversenyeken a Knock Down szabályok alkalmazandók. A férfi és női küzdelem 3 perc /mérkőzés eredménye döntetlen is lehet/. Férfiak és nők övfokozati minimuma 4. kyu és 18 év /felnőtt korcsoport/. VERSENYEK RENDSZERE Knock Down karate versenyek rendezhetők: - kieséses rendszerben / 7 fő fölött / - körmérkőzéses rendszerben / 6 fő alatt / - vegyes rendszerben / 5-10 fő között / - visszamérkőzéses /Brazil/ rendszerben A vegyes rendszer a kieséses és a körmérkőzéses rendszer keveréke. A verseny rendszerét a technikai értekezlet jogosult kialakítani, kategóriánként lemérlegelt versenyzők létszáma alapján. A VERSENY RÉSZTVEVŐI 4. versenyzők korcsoport beosztása Gyermek I. korcsoportba lép a versenyző a 10. életévének betöltését követő naptári év január 1-én. Gyermek II. korcsoportba lép a versenyző a 11. életévének betöltését követő naptári év január 1-én. Serdülő I. korcsoportba lép a versenyző a 12. életévének betöltését követő naptári év január 1-én. Serdülő II. korcsoportba lép a versenyző a 13. életévének betöltését követő naptári év január 1-én. Ifjúsági korcsoportba lép a versenyző a 14. életévének betöltését követő naptári év január 1én. Junior korcsoportba lép a versenyző a 16. életévének betöltését követő naptári év január 1-én. Felnőtt korcsoportba lép a versenyző 18. életévének betöltését követő naptári év január 1-én. 5. Versenyek szabályrendszerei A MKSZ Knock Down karate versenyeken kétféle versenyrendszert különböztetünk meg az alábbiak szerint. - Knock Down versenyek felnőtt és junior férfiak és nők számára. - Könnyített Knock Down versenyek az ifjúsági, serdülő és gyermek kategóriákban fej- és lábszárvédővel, továbbá tiltott a fej frontális és teljes erejű bármilyen rúgással történő támadása. 6. Az övfokozat szerinti indulás feltételei a versenyeken - gyermek korcsoportokban 9. kyu a minimum - serdülő korcsoportokban 8. kyu a minimum - ifjúsági és junior korcsoportokban 6. kyu a minimum - felnőtt korcsoportban 4. kyu a minimum Korosztály Kor Súlycsoport Min. övfokozat Gyermek I. 10 év Felezés 9. kyu Gyermek II. 11 év Felezés 9. kyu Serdülő I. 12 év Felezés 8. kyu Serdülő II. 13 év Felezés 8. kyu Ifjúsági 14- 15 év Harmadolás 6. kyu Junior 16-17 év Férfi: 60,70,+70 kg Női: 45, 55, +55 kg 6. kyu Felnőtt 18 év fölött Férfi: 70,80, +80 kg Női: 50,60,+60 kg Abszolút 4. kyu NEVEZÉSI DÍJAK: Gyermek, serdülő, ifjúsági - 500 Ft/fő Junior, felnőtt - 1000 Ft/fő Csapat - 3,000 Ft/csapat Nemzetközi - 10 USD/fő (30 USD/csapat) BÍRÓI DÍJAK: Nemzetközi - 900 Ft/óra "A" kat. - 750 Ft/óra "B" kat. - 500 Ft/óra "C" kat. - 400 Ft/óra Útiköltség: - MÁV I. osztályú jegy ára 7. A versenyzés feltételei A versenyző az alábbi feltételek együttes megléte esetén jogosult a MKSZ Knock Down versenyein indulni: - Az MKSZ tagja - a szövetség által kibocsátott BUDO PASS-ban adott évre tagsági bélyeggel, hiteles övfokozati bejegyzéssel, és hiteles sportegyesületi (klub) bejegyzéssel, valamint érvényes sportorvosi "Versenyezhet" pecséttel rendelkezik. - A helyszíni sportorvosi vizsgálaton megfelelt. - A mérlegelési határidőn belül mérlegelt. - Tiszta karate-gi (fehér)-vel és ápolt külsővel, rövid körmökkel jelenik meg. - Nevezése a versenykiírás szerinti időben történt. Fenti feltételek be nem tartása a versenyző kizárását eredményezi a versenyből. A VERSENY ELŐKÉSZÍTÉSE 8. Versenynaptár A versenynaptárnak tartalmaznia kell minden korosztály és minősítési osztály versenyeit. Az MKSZ minden évben összeállítja a sportág nemzetközi és hazai versenyeit, figyelembe véve az általa megrendezett versenyek sorrendjét, időpontját. A versenynaptárban szereplő időpontokhoz alkalmazkodva az MKSZ és az egyesületek bejelentik megrendezni kívánt versenyeiket, az időpont, a verseny helye és rendezője megjelölésével. E bejelentés végső határidejét, az MKSZ az érdekeltekkel hivatalosan közli. A határidőre beérkezett bejelentések alapján készül az országos versenyeket tartalmazó versenynaptár. 9. A versenyek engedélyezése Az egyesületek által rendezett versenyek engedélyezését az MKSZ végzi. A versenykiírás két gépelt példányát, legalább 5 héttel a versenynaptárban feltüntetett időpont előtt az MKSZ címére kell eljuttatni. A beküldött példányokból a szövetség 1 példányt záradékolva visszaküld. A versenykiírás csak a záradékolt példány birtokában sokszorosítható. Határidő után beérkező versenykiírás csak egészen kivételesen, indokolt esetben látható el az engedélyezési záradékkal. Az MKSZ a versenykiírást módosíthatja, ha az a szabályzattól eltérő vagy hiányos. Minden versenyt rendező szerv köteles a versenykiírást a sokszorosított példányával együtt a szövetség címére megküldeni. Olyan versenykiírást, amely a versenynaptárban nem szerepel 5 héttel a verseny előtt kell beküldeni, az MKSZ -hez engedélyezésre. Minden verseny bejelentésével egy időben a versenybíróság kiküldését kell kérni, megjelölve a verseny pontos címét és a mérlegelés kezdési időpontját. Ha valamilyen okból a verseny elmarad, legkésőbb - a kiírt kezdési időpont előtt 1 héttel tartozik a rendező szerv az illetékes szövetséggel és az érdekelt egyesületekkel a verseny elmaradását hivatalosan közölni. Ennek elmulasztása esetén a felmerülő összes költség a rendező szervet terheli. (versenyzők, vezetők, versenybírák költségei.) 10. Nemzetközi versenyek engedélyezése Egy karate versenyző vagy sportegyesület sem vehet részt más országban rendezett karate versenyen - szervezete írásos engedélyezése nélkül. A külföldön rendezett versenyre a meghívást nem lehet eljuttatni közvetlenül, sem valamely személlyel - főiskolán egyetemen vagy más szervezeten keresztül. Egyesület vagy versenyző nevezése, illetve részvétele kizárólag csak a meghívó ország szövetsége, illetve a meghívott egyesület vagy versenyző országának szövetsége közötti hivatalos úton történhet. Sportolók külföldi versenyeztetésének részvételével kapcsolatos valamennyi tárgyalást az érdekelt országok szövetségeinek kell lebonyolítania. E rendelkezés arra az egyetlen esetre vonatkozik, amikor a szövetség felhatalmazza valamelyik sportegyesületét arra, hogy levelezzen egy másik ország egyesületével egy verseny ügyében. Ez csak oly módon engedélyezhető, ha az érdekelt sportegyesület tájékoztatja a szövetséget a levelezésről. Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak edzőkre, versenybírákra, versenyzőkre és sportegyesületi vezetőkre. Nemzetközi versenyt a nemzetközi Knock Down szabályainak megfelelően kell lebonyolítani, ezt a tényt minden értesítésben fel kell tüntetni. Ha hazai szabályok szerint kerül egy NK verseny lebonyolításra, hasonlóan kell eljárni, de ebben az esetben a szabálykönyvet ki kell küldeni idegen nyelvű fordításokban a meghívott országok részére, illetve a kiírásban közölni kell a Nemzetközi Szabályoktól történő eltéréseket. 11. Versenykiírás A versenykiírást időben kell elkészíteni, úgy hogy azt legkésőbb a verseny napja előtt 1 hónappal az érdekelteknek meglehessen küldeni. A versenykiírásnak tartalmaznia kell: - A verseny pontos megnevezését. - A verseny célját, (pl.: meghívásos karate verseny célja, hogy a sportolók közötti barátságot elmélyítsük és szép küzdelmekkel felkeltsük a szélesebb rétegek érdeklődését. Stb.) - A verseny idejét és helyét. (Itt fel kell tüntetni a verseny megnyitásának pontos idejét is.) - A verseny rendezőjét, a sportszervezet nevét, (Itt kell megjelölni a versenybíróság elnökének és a főbírónak a nevét.) - A verseny résztvevői (pontosan meghatározva a versenyzők nemét, kategóriáját, stb.) - A verseny műsorát (az ünnepélyes kezdés és zárás módját stb.) - A díjazás módját (Meg kell határozni, hogy kik, hányan és milyen verseny díjakat kapnak.) - A költségeket. (Meghatározva, hogy a versennyel kapcsolatosan kit, milyen költségek terhelnek.) - A mérlegelés és orvosi vizsgálat időpontját, pontos időpont meghatározással. - A nevezés határidejét, pontos helyét és rendjét (Itt kell feltüntetni, hogy a sorsolást hol, mikor, kinek a jelenlétében tartják.) - Minden olyan jellegű közölnivalót, ami az eddig felsorolt pontokhoz nem tartozik, de a résztvevők szempontjából lényeges - "Egyebek" címen kell feltüntetni (pl.: szállás és étkezési lehetőséget stb.) 12. Hírverés Versenyeket különféle módon /hirdetés, plakát, sajtó, rádió, stb./ lehet népszerűsíteni. A hírverés csak a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazhat, a közönség megtévesztését célzó valótlan adatokat tartalmazó hirdetés fegyelmi eljárást von maga után, amelyet a versenyt engedélyező szerv hivatalból megindít. Hirdetményeket, falragaszokat csak az illetékes önkormányzati hivatal engedélyével szabad nyilvános helyen, közterületen kifüggeszteni. Utcai falragaszok, plakátok elhelyezésére kizárólag a Magyar Hirdető Vállalat jogosult. 13. Nevezés A sportegyesületek (klubok), kötelesek a versenyen induló csapatokat, versenyzőket a versenykiírás követelményeinek megfelelően nevezni. A nevezéseket a rendszeresített és kiküldött nevezési lapon, feltétlenül olvasható aláírással, családi és keresztnevek feltüntetésével kell elkészíteni úgy, hogy a versenyt rendező szervnek vitatható problémát ne okozzon. A nevezési lapon fel kell tüntetni: - a nevező sportegyesület (klub), nevét és pontos címét - a benevezett versenyző nevét, születési idejét - övfokozatát /kyu, dan/ , BUDO PASS számát - melyik súlycsoportban kívánja a sportegyesület (klub) indítani A nevezési lapot géppel vagy tollal kell kitölteni és a nevező sportegyesület (klub) vezetőjének aláírásával, valamint bélyegzővel és dátumozással kell ellátni. Csapatverseny esetén a nevezésnek név szerint tartalmaznia kell, hogy kik és hányan vesznek részt a versenyen. A nevezéseket a nevező sportszervek kötelesek a nevezési határidő előtt a versenykiírásban megjelölt címre eljuttatni. Nevezési határidő után érkezett nevezéseket csak abban az esetben szabad elfogadni, ha a nevező sportegyesület (klub) minden kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a nevezés a nevezési határidő lejárta előtt megtörtént.   Nevezés után a versenyzőnek a versenytől távol maradni csak orvosi igazolással lehet. Az igazolás hiányában a sportegyesület (klub), tartozik fegyelmileg felelősségre vonni a versenytől távol maradt sportolót. Sportszerűtlen viselkedés, kicsinyes érdekek, személyi hiúság vagy haszonvágy miatt történő távolmaradás, illetve visszalépés fegyelmi vétségnek számít. Ugyancsak fegyelmi vétségnek számít mások visszatartása, vagy lebeszélése a versenyről, csakúgy, mint a tüntető távolmaradás a versenyzéstől és az ezzel való dicsekvés. A barátságos és meghívásos / feltéve, ha nem név szerint történik a hívás / versenyek esetén elegendő a nevezésben csak azt feltüntetni, hogy szám szerint hány versenyző indul. Ilyen esetben az indulók nevét a verseny napján, mérlegelés előtt kell a versenybíróság rendelkezésére bocsátani. 14. A versenyzők indulási jogosultsága A versenyzők indulási jogosultságának megállapítása a mérlegelés előtt történik. A mérlegelő bíró csak a következő feltételeknek megfelelő versenyző indulását engedélyezheti: - aki rendelkezik a sportegyesülete illetve klubja által kiállított egységes tárgyévre bélyeggel érvényesített BUDO PASS-al - érvényes időszaki sportorvosi "Versenyezhet" engedéllyel rendelkezik - a verseny előtti orvosi vizsgálaton versenyzésre megfelelt - fegyelmi okból a versenyzéstől nincs eltiltva A versenyző csakis az igazolványban szereplő sportegyesület (klub) színeiben versenyezhet. A versenyzők indulási jogosultságának megállapításánál, amennyiben azok a jelen szabályokkal nem ellenkeznek, a versenykiírásban foglaltakat is figyelembe kell venni. Ilyen feltételek lehetnek pl. bizonyos versenyeredményeket elért versenyzők kizárása, vagy egy korcsoporton belül bizonyos korosztályok kizárása, vagy egyes súlycsoportok kizárása. 15. Mérlegelés Mérlegelni mindenkor az orvosi vizsgálat előtt kell. A mérlegelést úgy kell megkezdeni, hogy az a verseny kezdete előtt egy órával befejeződjék. A mérlegelést a mérlegelő bíró jelenlétében, a versenykiírásban megjelölt időpontban pontosan kell megkezdeni. A mérlegelést súlycsoportonként, alulról fölfelé kell elkezdeni, de a nevezett klubok sorrendjében is végrehajtható. A versenyzőket ruházat nélkül kell mérlegelni. A mérlegelésnél önműködő / automata / mérleget használni tilos! / Kivéve hitelesített elektronikus mérleg. / Minden esetben olyan mérleget kell használni, amelynél a pontos súlyt le lehet olvasni / felrakható súlyokkal, vagy tolósúlyokkal működő, vagy digitális kijelzésű mérleg /. A rendező szerv a versenyben résztvevők részére próbamérlegelési lehetőségről köteles gondoskodni, a hivatalos mérlegelés megkezdése előtt. Mérleget a hivatalos mérlegelés előtt ellenőrizni kell. A beszabályozott mérleget kizárólag a mérlegelési bizottság, illetve annak tagja kezelheti. A mérlegelésnél a mérlegelő bíró megbízottján, a mérlegelési bizottságon kívül az érdekelt sportegyesületek (klubok) egy-egy megbízottja jelen lehet, azonban az utóbbi vezetőnek a mérlegelésnél beleszólási joguk nincs. Vezetőknek a jegyzőkönyvekbe /mérlegelési / betekintési joguk nincs, csak a sorsolás után a tájékoztatóbírótól szerezhetnek tudomást a súlycsoportokban indulók számáról. A versenyzők kötelesek pontosan a kitűzött időpontban mérlegelésen megjelenni és a mérlegelés után a versenyrendezőség rendelkezésére állni. Ha a versenyző a mérlegelési idő után érkezett, akkor saját hibájából elveszti indulási jogosultságát. Több napos verseny alkalmával a verseny második és minden további napján nincs mérlegelés, a verseny résztvevői azokban a súlycsoportokban küzdenek, amelyikben kezdtek. Egy idényben / időszakon / át tartó csapatbajnokság esetén a versenyzőket minden verseny /találkozó / előtt le kell mérlegelni. A mérlegelés eredményét a súlycsoportonként előkészített mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A versenyzők súlyát pontosan kilogramm és dekagramm beírásával kell feltüntetni. Hivatalosan a versenyző a mérlegelési időn belül többször is mérlegre állhat. A mérlegelési jegyzőkönyvet a mérlegelő bírónak kell aláírni. Az orvosi vizsgálat eredményét ugyancsak a mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni, mégpedig a versenyorvos a versenyre alkalmas versenyzők neve mellé "alkalmas", azoknak a versenyzőknek a neve mellé, akiket nem talált alkalmasnak "nem" záradékot köteles saját kezűleg bejegyezni és kézjegyével ellátni. A mérlegelési jegyzőkönyvet a versenybíróság elnöke köteles a hivatalos jelentéshez csatolni. A mérlegelt versenyzők részére megfelelő helyet kell biztosítani a bemelegítéshez, ahol rajtuk és az edzőkön kívül csak a hivatalos személyek tartózkodhatnak, ha munkájuk azt szükségessé teszi. Ha a versenyző a nevezett súlyhatáron átesik, úgy a versenyből ki kell zárni! 16. Sorsolás A sorsolást a versenykiírásban feltüntetett helyen és időpontban kell megtartani. A sorsolást a versenybírók végzik, a főbíró irányításával, a verseny megkezdése előtt /mérlegelés után/ legalább egy órával a résztvevő sportegyesületek (klubok) megbízottjainak jelenlétében. A sorsoláson minden olyan sportegyesület (klub) képviselője jelen lehet, aki versenyzőjét a versenyre benevezte. Amennyiben valamelyik sportegyesület (klub) képviselője a sorsoláson nem jelenik meg, utólag a sorsolás miatt nem szólalhat fel és nem tehet észrevételt. Egy személy több sportegyesületet (klubot) is képviselhet, ha a megfelelő megbízólevéllel rendelkezik. Csak a nevezési határidőig beérkezett, a versenybíróság által elfogadott és a mérlegelésen megfelelt versenyzők nevezését szabad sorsolni. Egyéni versenyeken, a sorsolást súlycsoportonként közvetlenül a mérlegelés után kell megtartani. Sorsolás után a versenyzők nevét és sportegyesületét (klubját) a sorsolt a rajthelyeik szerint a számok növekvő sorrendjében, súlycsoportonként kell rávezetni a versenytáblázatra. Az a versenyző, aki az első fordulóban nem kap ellenfelet, mint "erőnyerő" kerül tovább. Azonos sportegyesületbe (klubba) tartozó versenyzők az első fordulóban nem sorsolhatók össze. Ezt a szempontot azonban csak az első fordulóban kell figyelembe venni. Ha a sorsolás után valamelyik versenyző visszalép, fegyelmi eljárást kell indítani ellene és annak lefolytatásáig ki kell zárni minden további versenyzéstől. Sorsolásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a verseny: - egyenes kieséses rendszerben - körmérkőzéses rendszerben - vegyes / körmérkőzéses és kieséses / rendszerben - visszamérkőzéses /BRAZIL/ rendszerben történik. A felsoroltaknak megfelelően kell a sorsolást végezni. 17. Ünnepélyes megnyitó Minden versenyt ünnepélyesen kell megnyitni. A verseny színhelyét a lehetőségekhez mérten fel kell díszíteni. Nemzetközi versenyen a résztvevő országok zászlói a verseny területén legyenek elhelyezve. A verseny ünnepélyes megnyitásához fel kell vonulni a vezetőknek, versenyzőknek, valamint a versenybíróságnak a számukra kijelölt módon és helyre. A versenyzők egységesen karate öltözetben vonuljanak fel. A versenyt a versenybíróság elnöke vagy a megnyitásra felkért személy nyitja meg. A VERSENY SZÍNHELYE ÉS ESZKÖZEI 18. Versenytér A verseny területe, a helyiség légköbméter - tartalma akkora legyen, hogy a verseny valamennyi résztvevője : versenyzők, versenybíróság, rendezőség, valamint a nézőközönség egészséges körülmények között, kényelmesen érezzék magukat. A versenyteremben TILOS a dohányzás! Az épületben csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni! A fűtésről hideg időben úgy kell gondoskodni, hogy a várakozó, levetkőzött versenyzők ne fázzanak meg. A világítás megfelelő erősségű kell legyen, de olyan megoldással, hogy ne vakítsa a versenyzőket. A küzdőtér közelében nem lehet olyan tárgy, amely a küzdőtérről esetleg kikerülő versenyző testi épségét veszélyezteti. A versenytér és a nézőtér jól látható módon legyen elválasztva. A versenyen nagy gondot kell fordítani a közegészség védelemre is, így az ivó- és mosdóvíz ellátásra, a szemétgyűjtők elhelyezésére és az illemhelyek biztosítására. 19. Nézőtér A versenyt rendező szerv köteles- a versenyszabályokban meghatározott pontok figyelembe vételével - a versenyt minden tekintetben előkészíteni. A nézőtér és a küzdőtér elhelyezését tekintve: - a küzdőteret úgy kell elhelyezni, hogy a közönség a nézőtér bármelyik pontjáról jól láthassa a küzdelmeket, - a közönség elhelyezésére szolgáló első széksorokat a küzdőtér szélétől minimum 3 méter távolságban kell felállítani, de minden esetben úgy, hogy a küzdelmet az ne zavarja, - a későn érkezőket úgy kell elhelyezni, hogy a verseny menetét ne zavarják, - biztosítani kell a tűzrendészeti és közrendészeti előírások betartását. A dohányzásra külön helyet kell kijelölni a törvény figyelembevételével. A versenyzők számára külön tartózkodási helyet / bemelegítő / kell biztosítani a verseny színhelyén. 20. A mérkőzés területe A mérkőzés küzdőterülete 8 x 8 méter oldalú négyzet. A küzdőterület lehet közvetlenül a sportcsarnok talaja / parketta, vagy műanyag borítás / vagy tatami. A küzdőterület szélét a talaj színétől jól elkülöníthető színnel kell jelölni. Tatami esetén 1 m-es piros jelző-szőnyeggel kell jelölni. Abban az esetben, ha a küzdőterület emelt dobogón kerül helyezésre, akkor a küzdőterületen kívül legalább 2 m-es biztonsági sávot kell biztosítani. Ha a sportcsarnokban a verseny ideje alatt 2 vagy annál több küzdőterület kerül kijelölésre akkor a küzdőterületek között min. 2 m szabad területet kell biztosítani. A versenyzők indulóhelyét a küzdőterület közepétől 1,5 - 1,5 m-re 0,5 m-es vonalakkal kell jelölni. 21. Jelzőszalag A vezetőbíró jobb oldalára szólított versenyző köteles piros jelzőszalagot kötni az övére hátul. /A piros jelzőszalag mérete 70 cm hosszú legyen./ A versenyen minden küzdőtérnél legalább 2 db. jelzőszalag legyen előkészítve, hogy egy versenyzőnek se kelljen várnia, amíg a másik leveszi a szalagot. A szólított versenyzők közül az első köti fel a piros jelző szalagot. 22. Karate gi A versenyzők kötelesek az előírásnak megfelelő karate gi-t hordani. A karate gi, amelyben a versenyző indul, a következő feltételeknek feleljen meg: - a karate gi színe fehér - a kabátot a derék körül öv tartja össze. A kabát két szárnyán végig 4 cm széles sálgallér többszöri tűzéssel ráerősítve - a kabát ujjának bősége 3-5 cm. az alkar és az ujja rész között és olyan hosszú, hogy a könyök alatt legalább 4 cm-rel hosszabb. Tilos akár kívül akár belül zsebet rávarrni. Nem lehet rajta még elrejtve sem csat, gomb vagy bármilyen idegen tárgy. - Amennyiben a versenyző karate gi-je nem felel meg a szabályzatnak, a vezetőbíró köteles elrendelni, hogy a versenyző a legrövidebb időn belül kicserélje a szabálynak megfelelően. A vezetőbírónak kötelessége a piszkos, színes karate gi-t tiszta, fehérre kicseréltetni. - a nadrágot fűzőkötéssel kell a derékhoz szorítani, melyet jó szorosan kell megkötni, hogy megakadályozza a nadrág leesését. - Az övnek kétszer kell átérnie a testet úgy, hogy a csomó megkötése után mindkét szára minimum 15 cm. Hosszúságban lógjon. Az öv szélessége 4 cm. és nem készülhet selyem bevonatú anyagból - a karate gi-t az övvel úgy kell rögzíteni, hogy az a küzdelem alatt lehetőleg ne csússzon ki - a versenyzők minősítésüknek megfelelő színű övet kötelesek hordani. - a kanji, vagy egyéb stílusjelvény a szív felett hordható, egyesületi jelvény - legfeljebb 10 cm átmérőjű - a bal felkaron viselhető - Nemzeti címer CSAK A HIVATALOS NEMZETI VÁLOGATOTTAK részére engedélyezett a bal felkaron - külföldi versenyen a nem válogatott versenyző, a bal felkarján a nemzeti színű szalagot, vagy címert viselheti 23. Nők karate öltözete Női versenyzőkre is teljes érvényűek a férfiak számára előírt szabályok, azzal a kiegészítéssel, hogy a karate gi alatt kötelesek fehér trikót viselni. A VERSENYZŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 24. A versenyző jogai A verseny feltételeit, a lebonyolítás rendjét megismerni. Használni a részére kijelölt öltözőt. A benevezés szerinti súlycsoportban indulni. Indokolt esetben a küzdelmet mérkőzés előtt, vagy közben feladni /ilyen esetben azonban kiesik a további küzdelmekből. / Hivatalos mérlegelés előtt ellenőrző mérlegelést végezni. Küzdelem közben � indokolt esetben vagy mérkőzések között � igénybe venni a versenyorvos segítségét. Az edzőn keresztül kéréssel, vagy kérdéssel fordulni a versenybírósághoz. Elért eredménye szerint az őt megillető címet, jelvényt, vagy kitüntetést viselni és díjkiosztásnál az érmet, oklevelet, tiszteletdíjat átvenni. 25. A versenyző kötelességei Személyazonosságát igazolni a BUDO PASS-szal melyben folyó évi tágsági jogosultsága, érvényes sportegyesületei valamint "Versenyezhet" pecsét szerepel. A nevezésnek megfelelő súlycsoportban indulásra jelentkezni és versenyezni, kivéve ha ebben orvosilag igazolt betegség akadályozza. A verseny előtti orvosi vizsgálaton részt venni. Az előírásnak megfelelő sportszerű versenyöltözetben megjelenni. A számára kijelölt helyen tartózkodni. A szólítástól számított egy mérkőzés idején belül (2-3 perc) a küzdőtéren mérkőzésre megjelenni, különben elveszti a mérkőzést. Megjelenni a küzdőtéren még akkor is, ha tudomása szerint ellenfele feladta a mérkőzést. Nem kell megjelennie abban az esetben a küzdőtéren, ha a versenybíróság elnöke közli, hogy távol maradhat. Egy versenyben csak egy - a benevezett és testsúlyának megfelelő - súlycsoportban indulhat a versenyző / kivéve a csapat és a súlycsoportnélküli versenyeket. / Küzdőterületen a vezetőbíró utasításának, a küzdőterületen kívül pedig a versenybíróság elnöke, vagy a versenytitkár rendelkezéseinek kell eleget tennie. A versenyszabályok szigorú betartásával küzdeni. A versenyző mindenkor köteles a versenyen fegyelmezetten és sportszerűen viselkedni! 26. Csapatkapitány Csapatkapitányt csak a csapatversenyekre jelöl a klub vagy szakosztály. Feladata: - A versenyzők együtt tartása. - A rend és a fegyelem biztosítása csapattagjai sorában. Jogai: - Segítheti versenyzőtársait, ha az a szabályokba nem ütközik. - Az ünnepélyes felvonuláson a csapatkapitány a versenyzők élén halad, ha a rendezőségnek más kérése nincsen - A csapatkapitánynak nincs joga a versenybírósággal kapcsolatot tartani, működését bírálni 27. Az edző Összefogja a szakosztály (klub) versenyzőit verseny előtt és alatt, joga van a versenyzőkkel maradni a mérkőzésük kezdetéig, a verseny előtti bemelegítést levezetni és a versenyzőket tanácsokkal ellátni. Minden olyan tevékenységhez joga van, amellyel a verseny sikerét és eredményességét biztosítja. Versenyen a részére kijelölt helyen, sportöltözetben és edzőcipőben a küzdőtér mellet ülhet a versenyzője oldali vonalon kívül minimum 1 méterre. Versenyzőinek tanácsokat és utasításokat adhat. Versenyzőinek azonban csak úgy nyújthat segítséget és támogatást, ha azzal a verseny rendjét, a többi versenyzőt, a versenybíróság munkáját és a nézőket nem zavarja, ha tevékenysége nem ellenkezik a versenyszabályokkal. Az edző jogosult a versenybírósággal tárgyalni és panasszal fordulni a versenybíróság felé. Az edző dönti el a versenyzők súlycsoport szerinti beosztását, a csapat összeállítását és a tartalékok kijelölését. A csapat összeállításáról készített névsort köteles a versenybírósághoz eljuttatni. Ha a verseny tartama alatta az edző megszegi a rá vonatkozó szabályokat, a versenybíróság elnöke figyelmeztetheti, ismételt szabálysértés esetén a verseny területéről kiutasíthatja. Az edző fegyelmezetlenségével kapcsolatos minden intézkedést - a figyelmeztetést is - a verseny jegyzőkönyvében kell feltüntetni és a verseny befejezését követő 8 napon belül fegyelmi eljárást lehet elleni indítani. A VERSENYBÍRÓSÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 28. Szervezeti felépítés Vezető versenybírák - versenybíróság elnöke - versenybíróság elnökhelyettese - főbíró - versenytitkár /titkárok/ Versenybírák - vezető- és oldalbírák - időmérő bírók - tájékoztató bírók - mérlegelő bírók A verseny elnöke: A rendezőszerv által felkért személy, feladata kizárólag protokolláris. A versenybíróság elnöke: A versenybíróság elnöke csak versenybírói minősítéssel rendelkező személy lehet. Vezeti a versenyt, rendelkezései egyaránt kötelezőek a bírákra, a sportegyesületekre (klubokra) azok versenyzőire és vezetőire. Működése során kötelessége, hogy: - felülvizsgálja a verseny helyének szabályos előkészítését, amit a rendező szervnek kell biztosítani, - technikai felelőssel ellenőrzi a versenyhelyek állapotát, a küzdőteret, valamint a verseny lebonyolításához szükséges berendezéseket, felszereléseket / jelzőövek, időmérő órák, gongok, védőfelszerelések, és személyi feltételeket /, - figyelemmel kíséri a verseny szabályos menetét és dönt a verseny folyamán felmerülő vitás kérdésekben, - a beérkezett óvásokat haladéktalanul megvizsgálja és a főbíróval közösen azonnal dönt, - gondoskodik arról, hogy a versenyjegyzőkönyvet a verseny befejezésétől számított 6 napon belül saját aláírásával ellátva benyújtsák az illetékes szövetséghez. 29. A versenybíróság elnökének jogai Megtilthatja illetve módosíthatja a verseny megkezdését, ha a verseny kezdetekor a helyszín a berendezés, a felszerelések vagy a személyi feltételek a verseny megkezdésére nem alkalmasak. Mindaddig nem adhat engedélyt a verseny megkezdésére, amíg a versenyorvos nincs jelen. Az egyes súlycsoportok versenyének megrendezését megtilthatja, ha csak egy, kettő vagy három induló van. Megváltoztathatja a verseny időrendjét, ha a verseny lebonyolítása ezt szükségessé teszi. A megváltozott időrendet vagy sorrendet a versenyzőkkel, illetve azok vezetőivel időben közölnie kell. Nem engedi versenyezni azokat a versenyzőket, akiknek életkoruk, minősítésük, felszerelésük vagy súlyuk nem felel meg a szabályoknak, illetve versenyfeltételeknek. Félbeszakíthatja a versenyt, ha annak lebonyolítását a közönség magatartása indokolja, ha a rend helyreállítása nem biztosítható, a verseny végleges befejezését is elrendelheti. Kizárni a versenyből és eredményét megsemmisíteni azoknak a versenyzőknek, akik súlyos szabálytalanságot, vagy feltűnő fegyelmezetlenséget, esetleg durvaságot követtek el a verseny folyamán. /Megjegyzés: Eredmény megsemmisítése esetében, adott helyezés nem kerül kihirdetésre. / Engedélyezi és meghatározza a fotósok, filmesek létszámát és mozgáskörzeteit. Aláírja az akkreditációs névsort. 30. A versenybíróság elnökének kötelességei Működése során kötelessége: - felülvizsgálni a verseny helyének szabályok szerinti elkészítését - ellenőrizni a versenyhelyek állapotát, a küzdőteret, valamint a verseny lebonyolításához szükséges berendezéseket, felszereléseket /jelzőszalagok, időmérőórák, gongok, védőfelszerelések és személyi feltételek./, - figyelemmel kísérni a verseny szabályos menetét és döntetni a verseny folyamán felmerülő vitás kérdésekben, - a beérkezett óvásokat haladéktalanul megvizsgálni és azonnal dönteni, - gondoskodni arról, hogy a versenyjegyzőkönyvet a verseny befejezésétől számított 6 napon belül saját aláírásával ellátva benyújtsák az illetékes szövetséghez. 31. A versenytitkár Kisebb versenyeken a versenytitkár és titkár feladatkörét egy személy is elláthatja. A verseny megkezdése előtt, meghatározott időben jelentkezik a versenybíróság elnökénél. Vezeti a mérlegelési jegyzőkönyvet, elvégzi a versenyzők / csapatok / sorsolását. A nevezések alapján ellenőrzi a versenyzők megjelenését, személyazonosságukat, és a sportorvosi vizsgálaton történt megjelenésüket. Elkészíti a mérkőzések lebonyolításához szükséges jegyzéket, versenytáblázatokat és egyéb kisegítő nyomtatványokat. A verseny közben elkészíti az összesített versenyjegyzőkönyvet, vezeti a mérkőzések eredményeit és a különböző pontversenyeket. Átveszi az esetleges óvásokat és azokat továbbítja döntés végett a versenybíróság elnökéhez. Részt vesz a helyezések megállapításánál. Biztosítja az esetleges bemutatók tárgyi és személyi feltételeit, gondoskodik a bemutató helyéről, annak baleset-, tűz- stb. védelméről. Elkészíti a versenyjegyzőkönyvet és gondoskodik arról, hogy az illetékes szövetséghez, valamint a rendező sportegyesülethez (klubhoz) az eljusson. Felelős a versennyel kapcsolatos írásbeli munkák vezetésének helyességéért, azok feldolgozásáért, a pontok összegzéséért, valamint az egyes indulók és csapatok eredményének megállapításáért. Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a versenybíróság elnöke megbízza őt. 32. A versenyorvos és az orvosi szolgálat Versenyt csakis versenyorvos jelenlétében szabad megtartani, ezért minden versenyre sportorvosokról kell gondoskodni, mely a rendezőség feladata. Mentő biztosítása szintén a rendezőség kötelessége /a 6/1991/VII. 23. MKM Sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatokról (4. szakasz) rendelkezés alapján/. Ha a verseny közben az orvos eltávozott, a verseny folytatását fel kell függeszteni mindaddig amíg az orvos nem áll ismét rendelkezésre. Minden versenyen, mérlegelés előtt, a versenyzőknek orvosi vizsgálaton kell részt venniük. Az orvosi vizsgálatot a mérlegelő helyiségben kell megtartani. Az orvosi vizsgálatnál a mérlegelő bíró közreműködése szükséges. A versenyzőket a mérlegelés sorrendjében kell orvosi vizsgálatra küldeni. A vizsgált versenyzők nevét fel kell jegyezni és egyeztetni kell a mérlegelési jegyzőkönyvvel, majd az egyeztetés után záradékkal köteles ellátni és az orvos aláírásával igazolni. Ha a versenyorvos egészségügyi problémát talál a versenyzőnél, nem engedélyezi annak versenyen történő indulását. Tilos a versenyzőknek a verseny előtt vagy közben bármilyen serkentő szert /doppingot/ használni. Aki e tiltó rendelkezés ellen vét, szigorú fegyelmi büntetésben részesül. Az orvos ellenőrzi, hogy a verseny színhelye megfelel-e az egészségügyi követelményeknek. Az egyes mérkőzéseken, annak tartama alatt, a versenyorvos a vezetőbíró felkérésére bármikor kezelésben részesítheti a versenyzőket. A versenyző egy mérkőzésen való orvosi kezelésének összes ideje nem haladhatja meg a mérkőzés idejét. Amennyiben az orvosi ellátás meghaladja a mérkőzés idejét a főbíró dönt a mérkőzés folytatásáról, annak esetleges felfüggesztéséről vagy befejezéséről. A versenyorvos a versenyző sérülését véleményezi és közölnie kell, hogy folytathatja a küzdelmet vagy sem. Amennyiben a versenyorvos nem engedi a versenyzőt tovább mérkőzni, az nem folytathatja a verseny. Az orvos a verseny lebonyolításához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról beszámol a versenybíróság elnökének, aki csak ezután engedélyezheti a verseny lebonyolítását. 33. Rendezőség A rendezőség feladata: - a verseny színhelyének előkészítése - a szükséges felszerelések biztosítása - szabályszerűségük előzetes ellenőrzése - a terem ízléses díszítése - a nézők fogadása - a verseny alatt a rend fenntartása - a segédszemélyzet biztosítása - az öltözők, fürdők előkészítése - a versenybíróság elnöke utasításainak végrehajtása Ha egy versenyző küzdelem közben megsérül és kórházi ápolásra szorul, a rendező szervnek kötelessége gyors elszállításáról gondoskodni. A rendező szerv felelős az időmérők és az időméréshez szükséges eszközök, zászlók, védőfelszerelések, jelzőszalagok stb. meglétéről gondoskodni. A versenybírókat külön öltözőben kell elhelyezni, elválasztva a versenyzőktől és azok vezetőitől. Az ajtóra ki kell írni, hogy bírói öltöző és biztosítani kell, hogy oda csak a versenybírók léphessenek be. 34. Nézők A nézők kizárólag a részükre kijelölt és fenntartott helyen tartózkodhatnak. A küzdőtértől legalább 3 méter távolságra lehet a nézők első sora. A nézőknek a versenyeken fegyelmezetten és sportszerűen kell viselkedniük. Magatartásuk, buzdításuk és tetszésnyilvánításuk közben feltétlenül kerüljék a rendzavarást, a sport szellemével össze nem egyeztethető viselkedést, mellyel a versenyzőket vagy a versenybíróságot zavarhatnák, vagy befolyásolhatnák. Azt a nézőt, aki a mérkőzés rendjét sportszerűtlen magatartásával, megjegyzésekkel, vagy bármilyen módon zavarja, a versenybíróság elnöke kiutasíthatja. A nézőközönségre is kötelezőek a versenyszabályok és a terem rendtartása. A verseny színhelyén a közönség számára tilos a dohányzás és a szeszfogyasztás. ÁLTALÁNOS VERSENYSZABÁLYOK 35.A mérkőzés ideje A junior és annál fiatalabb korcsoportok, továbbá a felnőtt korcsoport mérkőzéseinek ideje a selejtezőkben 2, az elődöntőktől (az utolsó 8 versenyző), illetve körmérkőzés esetén 3 perc futó küzdőidő / yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér /. Döntetlen esetén mindig 2 perc futó küzdőidő, azaz új mérkőzés /sai shiai/ következik. Ha a /sai shiai/ is döntetlen, a mérkőzést követő szétmérlegelés eredménye dönt úgy, hogy a versenyfelszerelésben kell mérlegelni a versenyzőket, és minimum 5 kg különbség kell, hogy legyen mindhárom súlycsoportban és mindkét nem esetén - köztük. Ebben az esetben a könnyebb versenyző győz. A súlycsoport nélküli versenyszámban 10 kg, illetve nőknél 7 kg különbség kell legyen. Abban az esetben ha a súly nem dönt - és már sor került deszkák törésére -, az eltört deszkák számának összegét kell összehasonlítani. Amelyik versenyző több deszkát tört, az a győztes. Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 2 perc /encho sen/ hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni. Megjegyzés: a sai shai tulajdonképpen egy rövidített új mérkőzésként értelmezendő - az encho sen pedig a sai shai hosszabbítása, ily módon a sai shai-ban szerzett találatokat és büntetéseket a versenyzők továbbviszik az encho sen-be, melyeket a bírák kötelesek figyelembe venni döntésük meghozatalakor. 35. Óvás Óvást csak a versenyen résztvevő csapatok vezetői nyújthatnak be a versenybíróság elnökéhez. Az óvást a sportegyesület (klub) nevében írásban kell benyújtani. Óvást benyújtani a nevezési határidőtől az eredményhirdetésig lehet. Az óvás csupán a verseny rendezésére, menetére, résztvevőire és bírói műhibákra vonatkozhat. A bírák döntése ellen óvás nem emelhető! A verseny lefolyása, annak valamely részlete vagy egyes versenyzők magatartása miatt - tehát a verseny megkezdésétől annak befejeztéig történő események miatt - óvást beadni csak az eredményhirdetésig lehet a versenybíróság elnökéhez. A versenybíróság elnöke köteles a beadott óvások ügyében az eredmény kihirdetéséig döntést hozni és azt az eredményhirdetés előtt, az eredményhirdetésre összegyűlt versenyzők és képviselők előtt kihirdetni és megindokolni. A bírói műhibákra bekövetkező óvás esetében a versenybíróság elnöke a főbíró bevonásával dönt. A versenybíróság elnökének döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs. 36. Díjazás A versenyeken győztes, vagy helyezett versenyzők díjazásának mértékéről, a díjkiosztás helyéről és időpontjáról a versenykiírás intézkedik. Alapelv kell legyen, hogy a versenyző a díjakban a sportteljesítmények erkölcsi megbecsülését lássa. Díjként érmek, jelvények, művészi és kulturális tárgyak, könyvek, emléktárgyak és oklevelek adhatók. Tiszteletdíjként pénzdíj is adható. Egyéni és csapatversenyeken az első három helyezettnek mindenképpen, súlycsoportonként 8 vagy ennél több induló esetén 2 harmadik helyezés is adható. Egyéni versenyen legalább 4 induló versenyző esetén lehet csak az egyes versenykategóriákban /súlycsoport, stb./ legfeljebb három díjat kiosztani. Emlékversenyeken a helyezett csapat minden tagja díjazásban részesül. Csapatverseny esetén a legjobb egyéni teljesítményt külön is lehet díjazni. Csapatversenyeken a mérkőző tartalékok részére is díjat kell kiadni. Különdíjak is adhatók (pl. a legtechnikásabb, a legharcosabb, a legjobb törő, stb. címért). 37. A verseny befejezése A verseny befejezése mindenkor ünnepélyes kell legyen. A helyezést elért és szólított versenyzők együtt vonulnak fel az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra. A tájékoztató bíró kihirdeti az eredményeket és a versenybíróság elnöke vagy az erre felkért személyek átadják a díjakat. Minden versenyző, aki nyert egy bajnokságot, vagy helyezve lett, meg kell, hogy várja a hivatalos díjkiosztást és részt kell vennie rajta. Az a versenyző aki a verseny színhelyét engedély nélkül elhagyja - mielőtt megtartották volna a díjkiosztást - elveszti jogát a díjazásra., kivéve indokolt esetben ( pl. kórházi kezelés sérülés miatt). A VERSENY LEBONYOLÍTÁSA A hazai MKSZ Knock Down versenyek kizárólag e szabálykönyv szerint rendezhetők és ez kötelező a MKSZ minden tagja /versenyző, edző, versenybíró, egyesületi vezető, vagy tag, néző, sportegyesület (klub) vagy egyéb más szerv / számára. A nemzetek közti és a nemzetközi versenyek a nemzetközi szabálykönyv szerint is rendezhetők. VERSENYBÍRÁK Az MKSZ Knock Down versenyein, illetve a különböző stílusszervezetek minősítő versenyein csak az MKSZ Bíró Bizottsága által bírói engedéllyel rendelkező, regisztrált bírók közreműködhetnek. Amennyiben a versenyen nem ilyen bírók tevékenykednek, a verseny nem minősülhet minősítő versenynek. Főbíró Vezetőbírók Oldalbírók Mérlegelőbírók Tájékoztató bírók Időmérő bírók 38. Főbíró A verseny főbíráját a versenyt rendező szerv jelöli és kéri fel. A verseny főbírája nemzetközi bírói minősítéssel kell rendelkezzen a Magyar Bajnokságon. Működése során köteles: - A verseny megkezdése előtt eligazítani a versenybírókat, a verseny végén kiértékelni működésüket. - Irányítani és beosztani a versenybírók munkáját a verseny alatt. - Versenybírói jelentését csatolnia kell a verseny jegyzőkönyvéhez. Jogai: - kizárhatja a bíráskodásból azokat a versenybírákat, akik működésük során súlyos hibát /hibákat/ követtek el, fegyelmezetlenül viselkedtek, vagy a rájuk bízott feladatot nem tudták megfelelően ellátni. - A verseny folyamán átcsoportosíthatja a versenybírákat. - Vitás esetekben a végső döntés joga mindig a főbíróé 39. Vezetőbíró A vezetőbíró legalább "A" kategóriájú minősítéssel kell rendelkezzen a Magyar Bajnokságon. A vezetőbíró elindítja és megállítja a mérkőzést a következő módokon: - vezényszavára: Nakai - a versenyzők belépnek a küzdőtérre és arccal a zsűri asztal felé megállnak, a vezetőbíró ellenőrzi a piros jelzőszalagot, az engedélyezett védőfelszerelést a szabályos gi-t, stb. - vezényszavára: Shomen ni rei - a versenyzők meghajolnak - vezényszavára: Shushin ni rei - a versenyzők a vezetőbíró felé fordulnak és meghajolnak - vezényszavára: Otogai ni rei - a versenyzők egymás felé fordulva meghajolnak - vezényszavára: Kamaete - a versenyzők felveszik a küzdő állást - vezényszavára: Hajime - a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és visszaállnak a kiinduló helyükre - vezényszavára: Zokko - a versenyzők folytatják a küzdelmet - vezényszavára: Yame, S - a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és visszaállnak a kiinduló helyükre - vezényszavára: Hantei-O-Onegai-Shimasu - az oldalbírák lehajtott fejjel meghozzák a döntésüket - vezényszavára: Hantei - zászlójukkal véleményt nyilvánítanak /ezután a vezetőbíró az oldalbírák és saját véleménye, a többségi elv alapján eredményt hirdet/ - vezényszavára: Lásd mint fent - vezényszavára: Akushu - a versenyzők kezet fognak és kihátrálnak a küzdőtérről A vezetőbíró a részére kijelölt vonalra, a zsűri asztallal szemben áll fel. Az esetleges találatokat, figyelmeztetéseket, büntetéseket kihirdeti. A vezetőbíró a verseny megkezdése előtt megvizsgálja a verseny színhelyét, a küzdőteret, hogy az a szabályoknak megfelelő méretű és elhelyezésű-e. Intézkedik, hogy az esetleges hiányosságokat megszüntessék. Tapasztalatait közli a technikai felelőssel, ha nem történik intézkedés, jelenti a versenybíróság elnökének. A vezetőbíró formaruhában vezeti a mérkőzéseket. Formaruha: sötétkék pantalló, sötétkék ing és fehér csokornyakkendő A versenybírók mezítláb közreműködnek a mérkőzéseken. Utcai cipővel, vagy tornacipővel a küzdőtérre lépni tilos, (erre az orvosok figyelmét is fel kell hívni !) A vezetőbíró helye és funkciója A vezetőbírónak általában a küzdőtéren belül kell tartózkodnia és teljes mértékben felelős a mérkőzés levezetéséért. A vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy sem néző, sem szurkoló, sem fényképész nincs olyan helyen, ahol zavarná a küzdelmet, vagy balesetet okozna a versenyzőknek. A mérkőzés végén az üdvözlési sorrend megfelel a mérkőzés kezdetén végrehajtottnak. A mérkőzés végén a versenyzőknek utasítást ad a kézfogásra, majd a küzdőtér elhagyására. Esetleg sérülés esetén orvosi segítségnyújtásért folyamodik a verseny orvosához. Az orvos döntése alapján a mérkőzés folytatását, vagy befejezését rendeli el. Köteles figyelembe venni az oldalbírók jelzéseit a "döntés többségi elv alapján". Az időmérő bíró jelzésére megállítja a mérkőzést. Szükséges esetben felszólítja az időmérő bírót az óra megállítására. Mozgásával kíséri a küzdelmet oly módon, hogy a legjobb rálátással bírjon arra. Értékelhető találat, vagy intés esetén szóban indokolja döntését. Javaslattevő joga van a versenybíróság elnöke felé a szándékos, súlyos szabálytalanságot elkövető versenyzőnek a versenyből való végleges kizárására. 40. Oldalbíró Az oldalbírók legalább "A" kategóriájú bírói minősítéssel kell rendelkezzenek a Magyar Bajnokságon. Az oldalbírók a küzdőtér sarkain elhelyezett székeken foglalnak helyet. Az értelem szerinti oldalon piros, illetve fehér zászlót tartanak a kézben, szájukban síppal, egyértelmű zászlójelzésekkel és ezzel egyidejű sípjelzéssel segítik a vezetőbíró munkáját. A vezetőbíró "Fukushin shugo" felszólítására a feltekert jelzőzászlókat székükre helyezve, a küzdőteret megkerülve a vezetőbíróhoz sietnek. A vezetőbíró kérdésére röviden és tömören véleményt nyilvánítanak. Az oldalbírók csak végszükség esetén avatkozhatnak be egy mérkőzés lefolyásába. 41. Mérlegelőbíró A mérlegelés kezdete előtt negyed órával meg kell jelenjen a mérlegelés helyszínén. Hitelesítenie kell a mérleget és ellenőriznie kell a mérlegeléshez szükséges formanyomtatványokat, és a mérlegeléshez szükséges személyzet meglétét /jegyzőkönyvvezetők, versenyorvos / A mérlegelő bíró feladata, hogy ellenőrizze a versenyzők BUDO PASS-ában a sportegyesületi igazolást, a tárgyévi bélyeget, a "Versenyezhet" bejegyzést, övfokozatukat, korcsoportjukat, az esetleges eltiltásra vonatkozó bejegyzést és a nevezési lapról pontos súlyukat. A mérlegelő bíró joga, hogy kizárja azon versenyzőket, akik a szabálykönyvben foglalt feltételeknek mérlegeléskor nem felelnek meg. Aláírásával hitelesíti a mérlegelési jegyzőkönyvet. A verseny rendezőjének legalább két mérlegelőbírót kell biztosítania különböző stílusszervezetből a pártatlanság biztosítása érdekében a Magyar Bajnokságon 42. Időmérőbíró Időmérő bírónak a versenybírók közül éppen a páston nem közreműködő kvalifikált bírót kell alkalmazni. Az időmérő bíró a versenybíróság asztalának jobbszélén helyezkedik el. Közvetlenül előtte legyen elhelyezve a gong és a versenyóra /stopperóra/. Az időmérőbíró a vezetőbíró "hajime" vagy "zokkó" vezényszavára elindítja az órát és azt csak annak újabb vezényszavára "Jikan" valamint "T" /time/ jelzés egyidejű felmutatásakor állítja meg. A küzdőidő lejártakor két gongütéssel ad jelet, mire a vezetőbíró leállítja a küzdelmet. 43. A tájékoztatóbíró Megvizsgálja, hogy rendben vannak-e a tájékoztatáshoz szükséges eszközök, gondoskodik az esetleges hiányosságok pótlásáról és a hibák kijavításáról. Bemutatja a közönségnek a bírákat és a versenyzőket, a bírók bemutatása nevük, a versenyzők bemutatása pedig nevük, sportegyesületük (klubjuk) bemondásával történik. Pontosan és szakszerűen tájékoztatja a nézőket a verseny állásáról, az indulókról, az indulók számáról és a versenyen elért eredményekről, s általában a verseny minden fontos eseményéről. Szükség esetén a szabályokról rövid és szakszerű tájékoztatást ad, vitás esetekben a döntés okát a nézőknek megmagyarázza. Kellő időben felhívja a soron következő párokat, hogy készüljenek fel a mérkőzésükre. Irányítja az eredményjelző tábla kezelését, gondoskodik arról, hogy a mérkőzések eredményét a táblán késedelem nélkül pontosan feltüntessék. Engedélye nélkül a versenyen a hangszórót más nem használhatja és semmiféle tájékoztató tevékenységet nem folytathat. Díjkiosztáskor bemondja a győztesek és helyezettek nevét, egyesületüket, (klubjukat), esetleges eddig elért kimagasló eredményeiket. A BÍRÁSKODÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A Knock Down karate versenyek lebonyolításához hivatalos versenybíróságot kell kijelölni. A versenybír